Elég tíz évet lehúzni egy gyárban, és egy életen át lehet szedni a gyógyszereket

Lassan és csendben teszi tönkre a váltott műszak a munkavállalók egészségét – állítja dr. Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens.

A mai napig rengetegen dolgoznak váltott, gyakran három műszakos munkarendben Magyarországon. Hosszú távú egészségügyi hatásai riasztóak, gazdasági okok miatt azonban nem valószínű, hogy szabályozni fogják ezt a fajta munkabeosztást.

Tíz év elegendő a súlyos egészségromláshoz

„Ha nem is gyökeresen, de lényegesen különbözünk egymástól alvás-ébrenléti ritmicitásunk, preferenciáink tekintetében. Ezért is változó, kit melyik műszak visel meg jobban” – tudtuk meg dr. Buda Botond c. egyetemi docenstől. „Az éjszakai bagoly típusú embereket a hajnalban kukorékoló kakas típusoktól úgynevezett morningness-eveningness skálák segítségével viszonylag pontosan meg tudjuk különböztetni ― bár ezt az érintettek többnyire maguktól is jól érzik.” Mint azt az ideggyógyász mondja, már az problémát jelent, hogy a társadalom hagyományosan elvárja, hogy a „baglyok” is korán keljenek, holott ők később lesznek aktívabbak, így a napi ritmusukat ez is megzavarja.

Elég tíz évet lehúzni egy gyárban, és egy életen át lehet szedni a gyógyszereket - FGXpress™ út az egészséghez!Őket például rendszerint kevésbé viseli meg az éjszakai műszak, pedig ez az, ami a legtöbb egészségügyi gondhoz vezet. „Két olyan súlypontja van a napnak, amely élettanilag kedvező az elálmosodás, elalvás szempontjából. A fontosabbik ilyen néhány órás sáv az éjfél előtti órákban kezdődik. Ezért is szokták hangsúlyozni, hogy aki hajnalban alszik el, annak az alvása – még ha időtartamban ugyanannyi is – minőségileg kevésbé pihentető. A másik ilyen idősáv a kora délutáni órákban van, nem véletlenül pillednek el az emberek ilyenkor, és ezt a mediterrán államokban ki is használják.”

A délutáni szunyókálásról szinte minden magyar munkavállaló lemondhat, akinek azonban az éjszakairól is le kell, annak súlyos következményekkel kell számolnia. „A tartósan megzavart alvás-ébrenléti ciklus gyakran úgynevezett túlzott napközbeni aluszékonysághoz vezet, koncentrációhiányt és teljesítménycsökkenést okoz, de sok esetben érzelmi változásokért is felelős lehet: ingerlékenység, nyomott hangulat, depresszió, vagy bizonyos szorongásos zavarok – mint például pánikbetegség, generalizált szorongás (ilyenkor a beteg gyakorlatilag egész nap aggódik) – is nagyobb eséllyel alakulhatnak ki.”

Elég tíz évet lehúzni egy gyárban, és egy életen át lehet szedni a gyógyszereket - FGXpress™ út az egészséghez!Ha egy munkavállaló éjszakai és nappali műszakja hetente váltja egymást, az sem ideális megoldás. Dr. Buda szerint ugyanis legalább tíznapos időtartamra lenne ahhoz szükség, hogy a műszakváltások okozta egészségi károkat, kockázatokat a lehetőségekhez mérten minimalizálni lehessen. „A helyzetet súlyosbíthatja, ha valaki olyan betegségben szenved, amely a megmaradt alvásstruktúrát is szétzilálja. Ilyen például az obstruktív alvási apnoé, amelyet a köznyelv kóros horkolásos betegségként ismer. Magyarországon az ebben szenvedők száma súrolhatja a félmilliós nagyságrendet. Ez a betegség feltördeli az alvásstruktúrát, mikroébredések következnek be; súlyosabb esetben 500-600 mikroébredésen is áteshet valaki egy éjszaka folyamán.”

Mi is az az obstruktív alvási apnoé?

Az alvási apnoé során a légzés alvás közben hosszú másodpercekre abba marad, majd újraindul ― talán ismerős lehet, hogy az egyre hangosabban horkoló egyén hirtelen akár fél percre is elhallgat, majd felhorkant és horkol tovább. Az obstruktív alvási apnoét a garatizomzat ellazulása és egyéb légúti akadályt okozó tényezők eredményezik, míg a centrális apnoé akkor alakul ki, ha a központi idegrendszer nem küld megfelelő parancsot a légzőizomzatnak.

A kialvatlanság – okozza azt akár a meglévő alvási apnoé, akár az éjszakai munka – hosszú távú hatásai is felettébb veszélyesek. Az alvásdeficit ilyen esetekben folyamatosan növekszik, hiszen egyfolytában görgetjük magunk előtt. Ennek súlyos következményei vannak. „Szív- és érrendszeri betegségek jelenhetnek meg, és tíz év elég ahhoz, hogy megjelenjen a non-dipper hipertónia.”

Ez utóbbi egész napos magas vérnyomást jelent. A magasvérnyomásúak többségénél éjszaka, alvás közben lejjebb esik a vérnyomás, ám a non-dipper típusú hipertóniásoknál ez elmarad. A krónikus alvásdeficit miatt nő a szívroham és a stroke kockázata, magasabb lehet a koleszterinszint, és az elhízás is igen gyakori.

Hogy okozhat az alváshiány elhízást?

Sokan találkoznak azzal az esettel, hogy sportolnak, figyelnek az étrendjükre, mégsem tudnak fogyni, esetleg még híznak is. „Az alvás bizonyos fázisai nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az anyagcsere lebontó funkciói rendesen működjenek. Ha az alvás tartósan vagy periodikusan tönkre van téve, akkor gyakran nem mélyül kettes fázis alá, pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű hármas-négyes fázisú mélyalvás múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy ne rakódjanak ránk a kilók.”

Sokszor visszafordíthatatlanok a károk

Egy bizonyos idő után sajnos még akkor sem visszafordíthatók a károk, ha megszűnnek az alvással kapcsolatos problémák. Enyhülhetnek ugyan, de előfordulhat, hogy ugyanúgy szükség lehet vérnyomás- vagy koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekre. Megelőzésre pedig sajnos kevés a lehetőség. „A legjobb lenne új munkahely után nézni” – mondja a doktor, de tudja, hogy ez sokszor nem megoldható. „Csak általános dolgokat lehet ilyenkor mondani. Több sport, egészségesebb étkezés… Esetleg melatonin tartalmú szerekkel lehet megkísérelni a nappali álmosság előidézését egy-egy éjszakai műszak után.”

Elég tíz évet lehúzni egy gyárban, és egy életen át lehet szedni a gyógyszereket - FGXpress™ út az egészséghez!

 


Melyik életkorban bírjuk jobban?

A többműszakos munkarenddel összefüggő alvászavar és ennek lehetséges következményei tekintetében nincs lényeges különbség nők és férfiak között. Vannak viszont különbségek abban a tekintetben, hogy milyen életkorban vállalunk ilyen műszakbeosztású munkát. „Fiatalabb életkorban különösen nagy az élettanilag szükségestől tartósan és jelentősen eltérő alvásmintázattal járó kockázat. Hiszen ebben a sérülékeny korban még számos tekintetben fejlődőfélben van a szervezet. Az idősebb, nyugdíj közeli életévekben szintén az átlagnál több veszélyt rejt a tartós többműszakos munkarend. Ha valaki mindenképp dönteni kényszerül, hogy mikor szánjon tíz esztendőt egy ilyen munkára, akkor talán a 40 éves kor körüli időszakot lehetne javasolni, mert a szervezet már nem fejlődik, de az intenzív öregedési folyamatok sem indultak még meg.”

Forrás: nyugat.hu

Mi történik, ha kombináljuk az orvosságokat?

Ha eltérő okból két gyógyszert szedünk, kijózanító gondolatunk támadhat: talán orvosunk nem teljesen érti, mi történhet, ha kombinálja őket?

A gyógyszerek kölcsönhatását ugyanis elképesztően nehéz tanulmányozni. Érdekes és világos előadásában Russ Altman bemutatja, hogyan tanulmányozzák az orvosok a

gyógyszerek nem várt kölcsönhatásait egy meglepő forrás segítségével: keresőmotoros lekérdezéssel.

Felkeressük az orvosunkat, s ő néhány laborvizsgálatot végez. Megállapítja, hogy magas a koleszterinszintünk. Jó lenne, ha erre gyógyszert szednénk. Gyógyszert ír föl rá. Bízunk benne, s orvosunk is bízik benne, hogy hatni fog. A gyógyszerfejlesztő a kísérletei eredményét beadta az engedélyező szervnek. A szerv alaposan tanulmányozta őket, majd megadta az engedélyt. Nagyjából ismerik a szer hatásmechanizmusát, kb. ismertek a mellékhatások. Jónak kell lennie. Egy kicsit még beszélgetünk az orvossal, a doki egy kicsit ideges, látja. hogy le vagyok törve, pocsékul érzem magam, nem tudok úgy örülni az élet dolgainak, ahogy szoktam. “Azt hiszem, maga egy kissé levert – mondja a doki – arra adok egy másik tablettát.”

Úgyhogy most már két gyógyszerről van szó. E milliók által szedett gyógyszerre is elvégezték a kísérleteket, a hatóság engedélyezte – minden rendben. Ezzel rendben lesz. Ezzel is rendben lesz. De várjunk csak! Mennyit vizsgálták a két szert együtt?

Nos, ezt elég nehéz elvégezni. Az a helyzet, hogy nem szokták. Teljesen az ún. “forgalomba hozatalt követő vizsgálat”-tól függünk a gyógyszerek piacra kerülése után. Hogyan deríthetjük ki, ha két szer károsan hat egymásra? És ha három? Öt? Hét? Kérdezzék meg több betegségben szenvedő jó ismerősüket, hányfélét szed…

Egy híres kardiológus elárulja, hogy mi a szív- és érrendszeri betegségek igazi oka

Az alábbi sorokban Dr. Dwight Lundell bevallja, hogy mi áll a szív- és érrendszeri betegségek mögött. Ez a bejelentés futótűzként terjedt el a világhálón.

dr-dwight-lundell„Mi orvosok a felkészültségünk, tudásunk, túlzott tekintélyvezérlésű felfogásunk és egónk miatt azt hisszük, hogy tévedhetetlenek vagyunk. De most itt vagyok, és elismerem, hogy hibáztam. Szívsebész vagyok, aki mögött 25 év tapasztalat van, ez idő alatt több mint 5 ezer műtétet végeztem el. Most eljött az ideje, hogy megpróbáljam jóvá tenni, azt amit eddig rosszul tettem.

Az orvosi szaktekintélyek, véleményformálók folyamatosan azt mondják, hogy a szív- és érrendszeri bajok mögött a vérben található magas koleszterinszint a felelős. Ezért pedig szigorú, zsírszegény diétát írtunk elő betegeinknek, és gyógyszereket is be kellett szedniük. Csak, hogy ez már nem helyes, sőt! Pár évvel ezelőtt ugyanis felfedezték, hogy a betegség hátterében az érfalak gyulladása áll, ezért a kezelést is más szempontok alapján, más módszerekkel kell megkezdeni.

Megdöbbentő, de az eddigi, „jól” bevált módszerek miatt, ebben az évben még több ember fog meghalni szív- és érrendszeri betegségben, mint eddig. Az American Heart Association statisztikái azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban több mint 75 de millió amerikai küzd szívbetegségben, 20 millió cukorbetegségben és 57 millió pedig már a cukorbetegség kezdeti fázisába lépett. A baj az is, hogy évről-évre egyre több a fiatal, aki megbetegedik. Világosan elmondom, a koleszterin anélkül nem tud lerakodni az érfalakban, ha azok már nincsenek begyulladva. Ezért a koleszterin miatt nem lenne agyvérzés, és egyéb érrendszeri betegség.

A koleszterin a gyulladás hiányában szabadon áramolhatna, hiszen ez a természetes. A gyulladás a szintetikus szereket tartalmazó élelmiszerek miatt alakul ki, a szervezet ugyanis nem tud mit kezdeni ezekkel a méreganyagokkal, megbetegednek az érfalak, így rájuk már a koleszterin is könnyebben megtapadhat, elzárva ezáltal a vér útját.

A másik oka ennek a gyulladásnak az alacsony zsírtartalmú diéta, hiszen a szakemberek a zsíros ételek fogyasztása helyet azt ajánlották, hogy szójából, kukoricából, napraforgóból kinyert növényi zsírokat kell használni, amelyek ugyan tele vannak Omega-6 zsírsavakkal, de viszont Omega-3 már alig van bennünk, ami nagyon fontos, hogy a szervezet egyensúlyban működhessen. Ezért van az, hogy egyre több a cukorbeteg, a szívbeteg, az elhízott ember.

A cukrokban és szénhidrátban gazdag élelmiszerek, amelyekben feldogozott Omega-6 zsírsavak találhatók, hogy több ideig lehessen a tartósítás megoldani, teljesen átvették az uralmat az emberek étrendjében. Ezek az élelmiszerek lassan már az egész világot megmérgeztek.”

További információk: www.pulse-8.hu.mk